Berendiás Róbertné

Sziasztok szép napot mindenkinek. Elsősorban örülök hogy rátaláltam erre a csoportra, és nagy nagy köszönet Angélának érte. Az én kis történetem " még" nem ilyen sikersztori mint sokatoké mert én még csak kezdő vagyok. Olyannyira hogy még sajnos méheim sincsenek. 2 éve lesz annak hogy elvégeztem a méhész tanfolyamot, jelenleg egy méhész- méhanya nevelő mellett dolgozom tapasztalat gyüjtés gyanánt. Szeretnék saját méhekkel foglalkozni. Elsőgenerációs méhész vagyok, a férjem támogat hogy csináljam és mellettem áll, a 3 gyermekeinkel együtt. Egyszerüen imádom a méheket, köztük egy olyan megmagyarázhatatlan nyugalom tölt el, ami leírhatatlan. Hogy hogy döntöttem el hogy ezt akarom csinálni? Nem is tudom. Egy alkalommal elmentünk a gyerekekkel gombázni pont nyílt a hárs. Volt ott kitelepült méhész, a kaptárak melett kellett elmenni. És valamiért közeleb mentem mindtha oda húztak volna. Nem bántottak és hosszú percekig néztem ahogy sürögnek - forognak. Akkor még csak kiváncsiság volt. Aztán lapozgattam a netet épp meló közben a kis ráérős időmbe, és szembe jött velem hogy Kaposváron indítanak egy tanfolyamot. Sokat gondolkodtam de úgy voltam vele ez nem véletlen. Férjem is mondta hogy csináljam, nem baj ha több lábon áll az ember lánya a mai világban. Így lett meg a végzettségem, de azóta amióta dolgozok is velük szerelem lett. És tudom hogy nekem ezt írta a sors. Ez a végzetem. 🐝🐝🐝